A Timóteushoz írt második levél az idősödő apostol „szeretett fiúra” hagyott testamentuma. A szelíd természetű, visszahúzódó, gyengélkedő Timóteushoz intézett üzenetből erőt meríthetnek mindazok a fiatal és idősebb vezetők, akik minden nehézség ellenére szeretnék hűségesen elvégezni a feladatukat.
Stott szerint ez a levél egyben a vértanúságra készülő, „futását elvégzett” apostol végrendelete az egyház számára, és győzelmes hitvallás a halál gondolatától idegenkedő korunkban.
„Ifjú Timóteusok új nemzedékére van szükség, akik eltökélten őrzik az evangélium szent kincsét, készek azt hirdetni és érte szenvedni, akik tisztán és romlatlanul adják tovább annak a nemzedéknek, amely a maga idejében az ő nyomdokukba lép majd.”
