A 17. századi angol költő, John Donne fiatal korában merész szerelmes lírájáról vált hírhedtté, megtérését követően pedig anglikán lelkészként szenvedélyes, küszködő istenes verseit hagyta az utókorra. Prédikációiban a patrisztikus, illetve a skolasztikus hagyomány legjavát a legfrissebb reformátori szellemiséggel, lángoló Isten- és Szentírás-szeretettel ötvözi. Beszédeiben nemcsak a művelt teológus, nem is csak az erőteljes és meghökkentő képekhez folyamodó költő, hanem az Istennel viaskodó ember is jelen van. Prózai műveit magyarul most olvashatjuk először kötetbe gyűjtve.
